Korszerű épületfák
Ragasztott fatartók: BSH, KVH...
Az utóbbi időben az épületfák piacán megjelentek a különféle előregyártott rétegelt-ragasztott ill. hossztoldott szerkezetek, melyek tervezési szempontból jóval megbízhatóbbak a hagyományos tömörfánál. Igaz ezek is tömörek, de megfelelő nedvességtartalomra vannak szárítva, 4 oldalon gyalultak, és a szilárságot csökkentő fahibák a hibakiejtés során általában eltűnnek.
Előnyös tulajdonságaik miatt talán a jövőben méginkább előtérbe kerülnek. Többségük kifejlesztése német nyelvterületekhez fűződik, melyeknek a hazai kereskedelmi forgalomban csak rövidítésükkel kerültek a köztudatba (KVH, BSH, BBS stb.)
Hossztoldott gerendák
Az előregyártott standard méretekben kapható hossztoldott gerenda alapanyag KVH (konstruktionvollholz) néven került a köztudatba.
Általában gyalult, fózolt, szárított kivitelben kerül forgalomba.
Ezeket a szerkezetfákat elsősorban olyan beépítéseknél alkalmazzák, ahol a felhasznált anyagokat minősíteni szükséges, de réteg ragasztott szerkezeti fánál (BSH) kedvezőbb árú faanyag is megfelel és fontos az esztétikai megjelenés.
Nyugati szomszédainknál a tetőszerkezeti faanyagok jelentős részét ilyen fából készítik, mert a hagyományos fánál tapasztalható rossz tulajdonságok jelentős része kiküszöbölhető.
Felhasználási területük azonos a fűrészelt fenyőével, azzal a különbséggel, hogy a vetemedésre és repedésre való hajlam jóval kisebb.
Általában vízálló ragasztóval toldják, ami lehetővé teszi a kültéri alkalmazásukat is.
Mivel nem rétegezett, hanem a hibakiejtések miatt hossztoldott a szerkezet, ezért a nagyobb fesztávok áthidalására tartószerkezetként kevésbé alkalmas.
Rétegelt ragasztott gerendák
Kereskedelmi forgalomban kapható előregyártott típusokat BSH-ként (Brettschichtholz) ismerik. Lényegében a hagyományos rétegelt ragasztott tartókkal megegyezően hossztoldott lamellák eltolt rétegezésével épülnek fel, vagy esetleg átmenőlamellás kivitelűek. Teherviselő képességük nagy, ezért kifejezetten tartószerkezeti célokra szolgálnak.
Felhasználási területük igen sokrétű lehet, alkalmasak galériák tetőszerkezetek, uszodák és sportcsarnokok, télikertek, építéséhez. Alacsony nedvességtartalma miatt nem kell tartani a száradási repedésektől beépítés után, a normál faanyaghoz képest kisebb keresztmetszet is elegendő ugyanakkora mechanikai terheléshez képest (rétegragasztás miatt). Ragasztásuk általában vízálló, így kültéren is használható, beépíthető. Megmunkáláshoz hagyományos faipari szerszámok szükségesek, a felületek gyalultak, az élek fózoltak, akár 36 m hosszú fatartó is beszerezhető kereskedelmi forgalomban.
Rétegelt táblásított panelek
Németországban és Ausztriában egyre elterjedtebb a rétegelt táblásított lapokból történő építkezés. Gyártótól függően ezek a termékek BBS, KLH rövidítéssel kerülnek forgalomba. Egyszerűen fogalmazva a termék deszkákból táblásított, rétegragasztott falap, amely ezáltal olyan előnyöket hordoz, hogy önmagában alkalmas födémek kialakítására, úgy, hogy mindkét oldal látszó rész legyen. De ugyanígy kialakíthatóak belőle falak és válaszfalak, egyéb térelválasztó szerkezetek is. Tetőszerkezetek, födémek gyártásakor, a pára- és hőtároló képességének köszönhetően maga szabályozza a belső tér klímáját, és a belőlük készült helyiségek télen energiatakarékosan fűthetők, mivel a fa felületi hőmérséklete közel áll a belső hőmérsékletéhez, így előnyösen hat a bent lévők közérzetére. A magas hőtartási képességnek köszönhetően viszont nyáron kellemesen hűvös klímát eredményez.
Tehát az egymásra keresztirányban felépített több réteg fenyőből álló szerkezetű BBS panel egyidejűleg hőszigetelő és teherhordó képességgel is rendelkezik és szintén emiatt a fa mozgása minimális mértékű. A megfelelően méretezett (családi házaknál általában 90 mm-es vastagságú falelemeket használnak), amely tartószerkezeti szempontból megfelel. A fal külső oldala bármilyen manapság elterjedt szigetelőanyaggal borítható. A családi házaknál elterjedt, a mindössze 30 cm vastagságú szendvicsszerkezet.
Magyar asztalos és Faipar nyomán
UGRÁS AZ OLDAL TETEJÉRE